2015. szeptember 24., csütörtök

5. Fejezet*Vodkaáfonya


Lea
Felsóhajtok, és visszahelyezkedem a kényelmes napágyra. Szemüvegemet is visszahelyezem szemeim elé.
- Mit keresel itt, Nico? – kérdezem érdeklődve, érthetetlenül.
- Gondoltam jobb, ha van társaságod – magyarázza és a számomra hozott kékes-lilás koktélt leteszi az ágyaink közötti kisasztalra.
- Milyen veszély leselkedhet rám egy zárt hotel strandján? – fordítom felé fejem, és magamhoz veszem a hűsítőt.
- Én is könnyen bejutottam – feleli. – Biztonságban akarlak tudni. Tudod, nem kell tagadnod, ha egy kis szünetre van szükséged.
- Nincs szükségem pátyolgatásra. Nem vagyok FBI ügynök, ahogyan te, de remekül elvégzem a feladatom, szerintem panaszkodásra nincs okod. Engem választottál, miért? – kíváncsian kérdezem. – Én csak egy New York-i pályakezdő újságíró vagyok. Miért én?
- Fogalmam sincs, hiszen nem én választottalak ki, hanem az ügynökség figyelt fel rád. De egyértelmű, hogy a kislányos bájosságod, a nőiességed és a bátorságod hengerelte le őket. Mi más kellhet a maffia fejének, ha nem egy tökéletes nő, akit maga mellé láncolhat – adja meg a választ. – Tudod, a könnyen kezelhető, szófogadó nőket kedvelik az effajta férfiak. És az itteni hatalom igen fiatal.
- Ismered? – ülök fel szembe vele, és szemüvegemet fejemre csúsztatom.
- Vannak róla fényképeink, mindenki tudja, hogy kicsoda ő, de nincs bizonyítéka a helyi hatóságnak és nekünk sem.
- Akkor miért nem mutatod meg nekem? Csak nehogy véletlen másnál kössek ki.
- Szemet vetett rád, ha megtudja, hogy más is rád pályázik, elhiheted, hogy cselekedni fog. Semmi okod az aggodalomra.
- Remek – mormogom. – De legalább fiatal.
- Huszonöt éves – ennyit mondhatok.
- Remélem helyes – fekszem vissza mosollyal az arcomon.
- Nők oda vannak érte.
- Az jó hír. Beszéltem vele, és mondta, hogy ma este a klubjában lesznek – informálom. – Úgyhogy ott a helyem nekem is.
- Lea – hangja aggódó. – Szerinted helyes lenne megjelenned ott?
- Valahol meg kell látnia, nem? – teszem fel a kérdést, amelyre választ nem várok. – Megfelelő hely. Elmegyek szórakozni a város leghírhedtebb klubjába. Mi ebben a rossz? Semmi.
- Nem is tudom…
- Nico, komolyan… teljesen mindegy, hogy most vagy egy hónap múlva találkozom vele szemtől szembe. Érdekel, hogy ki ő, és hamar túl is akarok esni ezen az egészen. Nem vagyok hülye. Azzal, hogy beépülök, mint a barátnője, időbe telik, amíg annyira megbízik bennem, hogy elmondjon dolgokat, ahogyan az is, hogy bizonyítékokat gyűjtsek ellene. Akár éveket is felölelhet az egész hadművelet – sóhajtok fel. – Szeretnék mielőbb túllenni az egészen, hogy aztán visszatérjek New Yorkba, és éljem a saját életem.
- Rendben. De vigyázz magadra, kérlek – fogja meg a kezemet.
- Ott lesz ő is, semmi aggodalom. Tudom, hogy ő már be van épülve a szervezetbe, de kétlem, hogy hagyná a bántalmazást vagy bármi mást. Amúgy is, nyilvános helyen leszünk, és ha felkeltettem az érdeklődését, mint nő, valószínű haza akar majd vinni. Én pedig tökéletesen tudom játszani az elérhetetlent. Az úgy is vonzza a pasikat – vigyorodom el. – De most menj. Holnap beszélünk.
- Légy óvatos – áll fel, és végre magamra hagy, amiért hálás vagyok.
Kényelembe helyezem magam, szemhéjaimat lehunyom és átadom magam a nap kellemes simogatásának. Próbálok kikapcsolni, és ellazulni, hogy merevségem eltűnjön és az este gördülékenyen menjen. 

*

Kádban kényelmesen elnyúlva készülök az estémre. Végtagjaimat kiáztatva próbálom az ésszerű, kimért viselkedést magamba szívni. Ha minden jól megy, végre megismerem a híres vezért.
Lepillantok a testemre, amelyen a zúzódások halvány nyomai még látszanak. Megfeszülök, de hamar mélyen magamba szívom a meleg, párás levegőt, és lenyugtatom magam. Muszáj észnél lennem, bármennyire is vagyok sértett. Az életemmel játszom, hiszen, ha kiderül, ki vagyok és mi az oka a Palermóba utazásomnak, az igazán veszélyessé válhat számomra.
Felállok, testem köré tekerem a törülközőt, és kiszállok. A szekrénysorhoz lépek, fogkefémet kezembe veszem és elkezdem megmosni fogaimat. Miután végzem velük, hajamat alaposan áttörlöm, s a hajszárítóért nyúlok, hogy enyhe göndör fürtjeimet megszárítsam. Amint elkészülök vele, azonnal ki is vasalom, és szorosan copfba fogom a fejem tetején.
Sminkes táskámat magamhoz húzom és egy natúr, természetesnek vélt sminket készítek. Szempilláimat emelem csupán ki, míg számra egy halvány barack árnyalatú rúzst viszek fel.
A törülközőt felakasztom az ajtón elhelyezett fogasra és kisétálok a szobába. Szekrényhez lépve a vállfára felakasztott ruháimat kezdem el nézegetni, és a csinos, nőies még is visszafogott, finoman szexi darabokat veszem szemügyre. Megakad tekintetem egy fekete, pikáns darabon. Leakasztom, és az ágyamra fektetem afekete színű, elől teljesen zárt, hátul viszont egy mély kivágással rendelkező, hófehér gyöngyökkel díszített ruhadarabot. Felveszem a fehérneműt, majd belebújok a ruhába és végül a szandálomba is, ami hasonlóan sötét színben pompázik. Táskámba pénzt, telefont, zsebkendőt és a rúzst süllyesztek, s visszamegyek a fürdőbe, ahol pár fújással megillatosítom magam a kedvenc parfümömmel.
A tükörbe egy utolsó pillantást vetek külsőmre, és elhagyom a szobámat, amelynek mágnáskártyáját még a lift felé igyekezve táskámba csúsztatok. Felvonót tartja egy férfi, akinek tekintete éget, de csak mosolyogva megköszönöm és a legtávolabbi sarokba állok.
Megérkezve a földszintre kisétálok, még mindig az idegen férfi tekintete alatt. A hatalmas üvegajtó irányába megyek, amelyet az ott dolgozó fiú kitár előttem.
- Jó estét – mosolyog. – Taxival megy? – kérdi.
- Magának is, és igen – felelek kedvesen.
Sietve lép a járda szélére, és int le egy járművet, amely le is parkol. Kitárja annak ajtaját, mire kisebb összeget a kezébe nyomok igyekezete miatt. A taxisnak megmondom, hogy melyik szórakozóhelyhez vigyen, aztán már a gázra is lép.
A szívem őrülten ver. Tagadni sem tudnám, hogy mennyire is izgulok az este miatt. Ez a helyzet kiszámíthatatlan. Minden a szerencse és a helyzet kezében van, s csak remélni tudom, hogy ma mind a kettő igazán kedvez számomra. Pár mély lélegzetet veszek a megnyugvás érdekében, mielőtt is a sofőr szól, hogy megérkezünk.
Kifizetem az utat, megköszönöm és kiszállok. A levegő még mindig meleg, így hajamat a bal vállamra hajtom, és lassan elindulok a bejárat felé.
Tekintetek övezetében sétálok egészen a kapuig, ahol is a sort megelőzve állok oda. A kigyúrt férfi rám pillant, de semmit sem szól, csupán biccent és félreáll, hogy bemenjek.
Benn fülledtebb a levegő, mint odakinn. Az emberek táncolnak, de nem a szokványos hely, mint amiket New Yorkban megszoktam. Férfiak kellő távolságból, kulturált módon táncolnak a lányokkal. Nem látszik, hogy egy párt alkotnak vagy csak alkalmilag találtak egymásra, de a körülmények még is normálisak. Ez meglep, de azonnal pozitív módon is titulálom.
A zene keveredik. Olasz dallamok is szólnak a hangfalakból, amerikai, angol vagy éppen kubai zenével keveredve. A fények gyorsan váltják egymást, de pozitív dolog, hogy a füst nem tölti meg a teret, ahogyan az szórakozóhelyeken az lenni szokott és ez újabb pluszpontot szerez nálam.
A bárpulthoz sétálok és elfoglalok az oldalánál egy széket, hogy mindent jól belássak.
- Mit adhatok? – áll meg előttem egy lány, aki mogorva tekintettel kérdezi a pulton áthajolva, mit is innék.
- Egy vodkaáfonyát – mondom kedvesen, csak, hogy rosszul érezze magát, és az arcából visszavegyen.
Bólint, és már készíti is az italom, majd egy szalvétát letéve elém, ráhelyezi a poharat és szívószálat csúsztat bele. Belekortyolok, és alkohol a gyümölcsös ízzel tökéletes egyveleget alkot, állapítom meg. Táskámat a pultra helyezem és körbepillantok a hatalmas termen.
Rengetegen táncolnak, ám egyvalakin megakad a szemem. Kis ideig nézem őt, és a környezetét, míg az ő tekintete is rám irányul. Arca ugyan olyan vidám marad, hiszen éppen nevetnek valamin. Nagyszerűen játszik, és csak remélni tudom, hogy hasonlóan fog nekem is menni a dolog.
Megmerevedem, amikor a mellette, nekem háttal ülő srácnak szól, és felém biccenti a fejét, ám mielőtt megfordulna, és összenéznénk, arrább pillantok, végig a tömegen, majd vissza az italomra, amelybe újból bele is iszom.
A zenét hallgatom, lábam az ütemre jár, s újra kinézek a táncolókra, míg észre nem veszem, hogy felém közeledik valaki. Nagyot nyelek, szívem a torkomban dobog, a pulzusom pedig az egeket verdesi. Szám kiszárad és újabb korty vodkáért kiált. Hamar észhez térítem magam, a pult felé fordulok, és a feléig leiszom italomat.
- Nem tudtam, hogy ilyen szépségek is járnak ide – közel van, és ez feszélyez.
- Ennél elcsépeltebb szöveged is van? – vonom fel egyik szemöldököm.
- Sajnálom – neveti el magát. – Ócska szöveg volt. De ismerjük egymást, vagyis te engem nem, én téged igen.
- Mindig ilyen bonyolultan beszélsz? Egyébként tudom ki vagy..
- Valóban? Ahhoz képest nyugodt vagy, hogy állítólag én erőszakoltalak meg.
- Te voltál.
- Tévedsz Lea, nem én voltam – nevet cinikusan. – De ha szeretnéd, szívesen megteszem, bár… hozzáteszem, hogy abban semmi erőszak sem lesz.
- Undorító vagy – förmedek rá.
- Még is az én báromban ülsz, a vodkámat iszod és velem társalogsz – erre semmit sem tudtam felelni. Szembesültem azzal, hogy ő a tulaj, tehát ő az, akit be kell cserkésznem. – Fátylat rá. Harry Styles – nyújtja a kezét.
- Lea – nyújtanám a kezem, ám elhúzza az övét.
- Udvariatlan vagyok. Hölgyekkel nem illik kezet fogni – már húz is magához, és arcomra nyom egy puszit. – Vezetéknév már nem jár?
- Úgy is tudod – felelem, és magamhoz veszem a poharam.
- Igazad van – bólint és a pultos lánynak int, aki nem lép oda, hanem a hűtőbe nyúl és egy üveg szénsavas vizet vesz ki. Felnyitja, és főnöke elé tolja. – A hölgynek is ugyan azt – a lány bólint, és már másik poharat tölt meg vodkával és áfonya lével. Elveszi a régit, és az újat elém helyezi.
- Semmi szükség nem lett volna rá.
- Elég egy köszönöm – issza meg a három deciliternyi vizet, és az üres üveget a pultra teszi. – Szeretném, ha csatlakoznál hozzánk.
- Nem egyedül jöttem.
- Nem jól hazudsz – túr bele göndör hajába. Ekkor figyelem meg öltözetét, s meg kell hagyni, hogy lehengerlően néz ki. Sohasem láttam még hasonló stílussal rendelkező férfit, és ez különösen megfog, Titokban, mélyen magamban örülök, hogy valóban jóképű és a maga módján még stílusos is.
- Rendben, legyen – adom be a derekam, és a táskámért nyúlok, hogy kifizessem a számlám.
- Milyen úriember lennék, ha hagynám, hogy fizessen – szól közbe. – A ház vendége vagy.
- Köszönöm – mondom, és poharam megfogom, míg a hátamra csúsztatja kezem.
- Dekoratív ruha – jegyzi meg, ám én csendben haladok mellette át a táncolók között.  Tetszik – húzza végig ujját gerincem mentén.
Odaérünk az asztalhoz, a férfiak elhallgatnak, és rám néznek. Mindegyikükre vetek egy pillantást. Hárman vannak, ahogyan a lányok is. Harry előre enged, mire leülök, ő pedig mellém csúszik.
- Ő itt Lea – mosolyog Harry. – Eleanor, Danielle és Mila. A srácok pedig, Liam, Louis és Niall.
- Sziasztok – nézek sorba újra mindegyik személyre, és belekortyolok italomba, hogy feszültségemet kellően oldjam.

ps: véleményeket várom. Xx

14 megjegyzés:

  1. Szia!!!! :) Nagyon jó !!! Nagyon várom a következő részt ! :) Siess!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett. Xx

      Törlés
  2. Komolyan még csak az elején vagy, de már most rohadt izgalmas!!! :)) Siess a kövivel!!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy így tetszik :) Xx

      Törlés
  3. Megfogott a történet:). Ehhez hasonló történetet még nem olvastam. Kreatív vagy. Várom a következő részt! xoxo Dóra

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! Igyekszem. :) Xx

      Törlés
  4. Nagyon jó lett, kíváncsian várom a folytatás! :)

    VálaszTörlés
  5. Azta mindenit :D Na erre nem gondoltam volna soha, hogy az első részből ez lesz a sztori. Teljes mértékben megleptél, és csakis pozitívan! :D Ez egy nagyon jó ötlet volt a részedről, és már nagyon várom a folytatást :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy ennyire tetszik. :) Igyekszem mindig valami újat hozni nektek. Xx

      Törlés
  6. Szia! Ma kezdtem el a történeted, és eszmeletlenül tetszik! Fél óra alatt végeztem vele.:D Szóval semmiképp ne hagyd abba ha kérhetem!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon örülök, hogy ennyire tetszik. :) Xx

      Törlés
  7. Mivel nemfigyeltem így egszerre két rész olvashatok egybe és ez szuper.Főleg mivel ilyen befejezés után máris olvashatom a folytatást ^^ Nagyon nagyon nagyon tetszik és imádom és nagyonjó *-* Megyek is olvasni a folytatást ^^

    VálaszTörlés

Szkielet Smoka Panda Graphics