2016. február 11., csütörtök

28. Fejezet*Rémálomból rémálomba


Harry
Egész nap vezettem, és telefonon intéztem el az ügyeimet, miközben azon járt minden gondolatom, hogy mit is tettem. Lea annyira más. A nagy szája, éles nyelve, és a konoksága teljesen letaglóz. 
Amikor a kapitányságon megpillantottam, meg sem fordult a fejemben, hogy ennyi gondot, fejtörést fog okozni. Tervem szerint akartam elszórakozni vele ideig-óráig, amíg Palermo városában tartózkodom. Minden jól is ment egészen addig, amíg nem kezdtem el jobban megismeri, és nem érte el, hogy minden másodperc töredékére is a gondolataim legmélyebb részébe férkőzik. Utálom az érzést, és azt, hogy nagyon is vonzónak találom. 
Késő éjjel érek vissza a hotelbe, ahol alig várom már, hogy egy hideg zuhany alá álljak, és utána végig nyúljak az ágyban, oldalamon Leával.  
Ahogyan belépek a szobánk ajtaján, a villany felkapcsolódik, az agyamat pedig ellepi a köd. 
- Lea!
Kiáltom el magam számtalanszor, ahogyan korbejarom az egész helyiséget. A bőröndjét sem találom sehol, amely arra enged következtetni, hogy elhagyott. Itt hagyott ebben a kibaszott szállodában, és csak remélem, hogy a várost nem hagyta el.
Kikapom a készüléket a zsebemből, és már hívom is. Kicsörög, de válasz nélkül hagy. 
- A mocskos.... - sziszegem, és már a telefonkönyvben keresem ki Niall számát.
- Harry! 
- Találd meg - szinte ordítok. 
- Leát? - tudja mindig, hogy mit akarok.
- Eltűnt. Találjátok meg nekem! Holnapra! 
Vonzom a vonalat, és elkezdek mindent bepakolni a táskámban. Leszarom, ha valami is ezen a tetves helyen marad. Nem érdekel, hogy valami idióta göncöm vagy éppen a fogkefém itt marad. 
A vállamra dobom a fekete táskát, és magam után kellő erővel csapom be. Hajambatúrok, miközben türelmetlenül várom, hogy a földszintre érjek. Egy fiatal pár áll előttem, és szívesen rájuk mordulnék, hogy fejezzék be a nyalakodást, mert kibaszottul irritál. A hányinger érzete kerít a hatalmába, ahogyan azt hallgatom, miként is nyaladzanak. Ahogyan leérünk, közöttük nemtörődöm módon megyek el, mire felkiálltanak, ám engem teljes mértékben hidegen hagy. 
- Styles, kijelentkezek - mondom a velem egyidős srácnak a recepción. 
- Egy pillanat, uram - bólint a zöldfülű. 
- Igyekezz - veszem elő a tárcámat, és a pultra helyezem a bankkártyámat. 
Ügyetlenül nyomkodja az átkozott billentyűzetet, mire csak türelmetlen sóhaj a reakcióm. Nehezen elveszi a kártyámat, és lehúzza, amit közli az összeget. Aláírom a papírt, aztan fogom a kártyát és egy köszönésfélét elmormolva hagyom el a hatalmas épületet. 
A bérelt autómmal végigszáguldok a városon, hogy mielőbb a reptérre érjék. Útközben hívogatom Leát, de egyszer sem hajlandó felvenni azt a kibaszott telefont. Már tudom, hogyha megtalálom mi lesz a másodlagos dolog, amely miatt lecseszem. 
- Louis! - szólok bele. 
- Eszes egy csaj, ez tény - jegyzi meg. 
- Nem most van a bókok ideje! Mire jutottatok?
- Arra, hogy semmit sem találtunk. Az biztos, hogy a bankkártyáját nem használta - informál Lou. - Úgy sejtjük, hogy a városban van még. 
- Nincs a városban - sziszegem. - Elment, ami azt jelenti, hogy nem akarja, hogy megtaláljam. Kibaszottul nem maradt a városban. Nem ostoba!
- Mindent ellenőriztünk, és az embereink is minden rendszert megvizsgáltak. 
- Nézzétek végig a repülőtér biztonsági feltételeit! - adom parancsba. 
- Sehogy sem fogunk hozzá jutni - mondja Liam. 
- Ezt a beszélgetést itt befejezem! Haza repülök! Minden legyen az asztalomon, mire abba a kibaszott kócerájba érek. 
Megszakítom a hívást, és jobban a gázpedálra lépek.

A reptéren nehezen adtak jegyet az utolsó gépre, amely Palermoba ment. Jelentőségteljes összeget tettem le a nő elé, így végül kaptam jegyet, bár első osztályra nem volt már, így a sima járatra kaptam. Morgolódva foglaltam helyet a szűk ülésen, és még utoljára felhívtam Leát, aki hasonlóan figyelemen kívül hagyta a hívásom, ahogy az előzőeket is. Kikapcsolom az átkozott készüléket, bekapcsolom az övemet, és kifelé kezdek el bámészkodni. 

Megérkezek a hatalmas villa elé, és reménykedem abban, hogy Lea a hálonkban van, és vége szakad ennek a rémálomnak, hogy egy újabb vegye kezdetét. 
Kiszállok az autóból, melynek az ajtaját sem kímélem meg. A csomagjaimat utánam hozzák, de azt is leszarnám, ha a reptéren felejtettem volna. A házban fájdalmas csend van, és szinte visszhangzik a hatalmas térben minden léptem. 
Kicsapom a hálószobának az ajtaját, ahol sötétség és kibaszott idegesítő csend honolt eddig a percig. A villanyt feloltom, ám a látvány még jobban fellobbantja azt a haragot, amely bennem ég. A tökéletesen bevetett ágy és a pedáns rend tekint vissza rám csupán. 
Tárcsázni kezdek, és Louis fel is veszi a telefont. 
- Azonnal gyertek a villába!
Ennyi mindössze amelyet közlök vele és a nappaliba megyek, ahol a bárhoz lépek, és a kristályüvegbe kitöltött whiskyből töltök a hasonló anyagból készült poharamba, és fel is hajtom. 
Sorra tüntetem el a poharam tartalmát, míg a három srác meg nem érkezik. Hiába folyik végig a torkomon az égető ital, a józanságom megmarad. Régen ittam, de most jól esik, annak ellenére, hogy a gondolataim homályba merüljenek. 
- Végre - egyenesedem fel, és lecsapom a poharamat. 
- Aludnod kellene - mondja Liam. 
- Te csak ne osztogass tanácsokat ebben a kibaszott szar helyzetben!
- Reggel öt óra van - mutat rá a dologra Niall. - Ki kell aludnod magad, hogy gondolkozni tudj és cselekedni.
- És kijozanodni - egészíti ki Louis.
- Nem vagyok részeg - nézek rájuk vérben forgó szemekkel. - Mitek van?
- Semmit sem találtunk. A rendszerben utána néztünk, a nevére nem volt foglalás. A buszokat is megnéztük, ott sem volt semmi - tájékoztat Liam.
- Mi van a kamerákkal? 
- Harry, azert mi sem tudunk mindent elintézni, főleg nem ennyi idő alatt! - horkan fel Louis. 
- Kibaszottul a maffia feje vagyok, és nem tudjátok elintézni, hogy pár nyamvadt videófelvételt megkapjak? - ordítok már kikelve magamból. - Nekem kell elintéznem? Mert akkor kurvara nincs szükségem rátok! Kifelé!
Hátat fordítok nekik, és az emeletre megyek, ahol a táskámat felkapom, és ismételten a földszintre megyek, elhagyom a hazát, és a kocsiba szállok. Kihajtok a hatalmas terepjáróval az elülső udvarból, és a napfelkeltében indulok el a kikötőbe. 
Hirtelen döntve hajtok be az egyik kis utcába, amely a klubhoz visz egyenesen. Lassan cserélődik a műszak, így jobban a gázra lépek, majd a klub előtt befékezek. Hosszú léptekkel megyek be. Még mindig rengetegen vannak, táncolnak és isznak, míg néhány pár az előjátéknál tart már. 
Az irodába berontok, mire megugrik a széken Flor. 
- Hé, Harry! 
- Mit keresel itt?
- Leszámolom a bevételt - mondja, feláll a székből, én pedig leülök és a fiókban kezdek el keresgélni, aminek a kulcsa nálam volt. 
- Feszültnek tűnsz - állapítja meg. Mögém lép, kezeit a vállaimra teszi. - Mi a baj? Hol a kislány?
- Nem kislány - sziszegem. 
- Majd én segítek elfelejtetni veled - ül az ölembe. 
- Flor, ne - fogom meg a kezeit, ahogyan a hajamba akarja csúsztatni. 
- Nem emlékszel, hogy milyenek ks voltunk együtt? Amikor rádöntöttél a pultra lenn, zárás után? Ahogyan a jachton a zuhany alatt a hajamba markolták, amikor a farkad újra és újra eltűnt a számban?
- Fejezd be! Rég volt és most nincs kedvem ehhez az egészhez.
- Akarod te is, ahogyan én - mormolja a számba, aztán megcsókol, de ellököm magamtól, és felállok. 
- Tedd a dolgod! 
Elhagyom a helyiséget, és az egesz kócerájt is. Újfent kocsiba ülök, és a gáz teljesen lenyomva hajtok el. 

8 megjegyzés:

  1. Ma minden órában megneztem h irtal-e valami ujat..... ES IGEN *-----* nagyon remelem h meg nem találja meg:DDDDD mikozben olvastam annyira izgultam h leragtam a kormomet:(:D

    Niki xx

    VálaszTörlés
  2. Imádom!♥ Látszik hogy fontos neki Lea:3 De azèrt remèlem mèg nem találja meg. :D

    VálaszTörlés
  3. Anyám imádtam! Bár kicsit tartok attól hogy mit fog tenni Harry Leával ha megtalálja istenem.Annyira jönnek és jönnek egymás után az izgalmasnál izgalmasabb dolgok hogy miközben olvasom el áll a lélegzettem a szívem csak úgy kalapál és habzsolom a sorokat! Mindennél jobban várom a következő részt!! :*

    VálaszTörlés
  4. Alig vártam ezt a részt :) Kíváncsi vagyok hogy Harry mire találja meg a Leat,és hogy mit fog vele tenni:) Mondjuk remélem eltart egy darabig míg megtalálja. Nicot hiányolom nagyon eltűnt és ez nagyon gyanús nekem :) Történeted hatására el szeretném olvasni a Maffia ágyában című sorozatot, főleg hogy Harry beismerte hogy a ő a maffia feje :) Várom a folytatást :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
  5. Nagyon nagyon imádom!!
    Es külön imádat xd hogy Harry szemszögéből íródott
    Nagyon kiváncsi voltam mar a véleményére
    Annyira várom hogy mit fog Harry csinálni leaval mikor megtalálja
    Es az milyen lenne ha úgy találna rá leara hogy közben egy ismeretlen sraccal beszél
    Na az! Durva lenne Xdddd
    Szóval nagyon nagyon jo az egész
    Egyre jobban szeretem a sztorit
    Kérleeeeeeeeek hamar hozd a kovit
    Pusziiii

    VálaszTörlés
  6. Wow rohadt jó lett Harry egy pöcs de cuki hogy picit aggódik érte. A következményeket megérdemelte.Csak így tovább. A kövi részt gyorsan hozd pusziii

    VálaszTörlés
  7. Annyira szeretem ezt az írásodat, hogy naponta többször is megnézem, hátha van új rész. Minden alkalommal mikor új részt teszel fel nagyon Örülök neki, aztán olyan szomorú leszek , hogy tudom, hogy egy hetet kell várnom az újjal. Viszont megeri mert mindig fantasztikus részeket írsz <3<3 imádom nagyon :)

    VálaszTörlés
  8. Elvonási tüneteim vannak!!
    Kérlek hozz reszt !!!!!!!!!<333333

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.