15. Fejezet*Felelőtlenség

Lea

Ez az a pillanat, amikor már csak mi ketten számítunk. Megremegnek a lábaim csípője két oldalán, mire az egyik kezét le is csúsztatja bátran a combomra, és kissé megszorítja.

A levegőt élesen szívja be, de a szemkontaktust egy pillanatig sem szakítja meg. Homlokomra támasztja az övét, és fenekembe markol, mire ölem ismételten felfelé billent, így teljesen merev péniszéhez érek. Elfolyt egy nyögést, aztán szenvedéllyel lecsap a számra.

- El sem tudod képzelni, hogy mennyire el akarok temetkezni benned – motyogja, és nyelvével egy nedves csókot húz nyakam vonalán.

- Akkor mutasd meg – nyöszörgöm vágyakozva.

Ahogyan a szavak elhagyják a számat, már is megbánom. Eltávolodik tőlem, a szemeimbe néz és gyengéd puszit nyom ajkaimra. Már teljesen össze vagyok zavarodva. Elfogadom, el akarom fogadni, hogy nem ő keserítette meg a két hónappal ezelőtti napjaimat. Hinni szeretnék neki.

Gondolataim szertefoszlanak, amikor lehúzza rólam a felsőtestemet takaró apró darabot. A fehér anyag már messze jár, és a bőröm helyett a padlót öleli már. Lejjebb csúszik kissé, szája pedig a mellbimbóm köré záródik. Nyelvének lágy nyaldosásaival kényeztet, ám a másik mellemet sem hanyagolja el. Élvezem minden rezdülését, a vágyat pedig fokozza bennem.

Lejjebb kúszva csókolja végig a testemet, ujjait bugyimba akasztja, és könnyedén végighúzza lábaimon. Immáron teljesen fedetlenül fekszem előtte, amely furcsa érzést kelt bennem. A félelem és a vágy egyveleget alkot benne, ám az elsőt pórbálom elnyomni magamban, és ebben Harry vándorló ajkai tökéletesen segítenek is.

Belső combomat kezdi elhalmozni forró csókjaival, mígnem a nedves ölemhez ér el. Csípőm elemelkedik a lepedőtől, ám lefogja, és megcsókol ott, ahol a legjobban vágyom rá. Szemhéjaimat szorosan hunyom le, és alsó ajkamba mélyeztem a fogsorom a nyelvcsapásainak köszönhetően.

Egyik kezem a lepedőt markolássza, míg a másik tincseit találják meg. Ajkai simogatnak egyre jobban a gyönyör felé. Nedves ölemre fúj, még egy mély nyalintást tesz és a beteljesülés előtt elhúzódik tőlem, és felcsókolja magát testemen.

Szája kérdés nélkül tapad enyémére, melyen saját ízemet ízelhetem meg. Ez még jobban felkorbácsolja a vágyaimat, amelyek még többért fohászkodnak.

Belemarkolok formás fenekébe, s letolom róla a fehér pamut anyagot. Merev hímtagja combomat érinti, melynek következtében még jobban kívánom. Akarom.

Hirtelen én kerülök felülre. Mellkasán támaszkodom meg, és lefelé nézek, egyenes csillogó szemeibe.

- Szeretném, ha te irányítanál.

Hangja sokkal mélyebb. Nagyot nyel, amelyet szinte hallok. Csípőmet szorongatja finoman, én pedig teljesen mellkasára dőlök és megcsókolom, csípőmet pedig megemelem, mire közénk vezeti kezét. Másikkal továbbra is derekamat fogja, és könnyedén magára von. Magamba fogadom és mélyen felsóhajtok. Pár pillanat kell, amelyet meg is vár és csak azután ülök fel, és kezdek el mozogni.

- Basszus – sziszegi.

Csípőmbe mar ujjaival, ám nem sokat időzik el, hanem azonnal felfelé vándorolnak kezei és melleimet ragadja meg. Én tovább mozgok rajta, miközben szemeibe nézek, amelyek hasonlóan enyéimet vizslatják.

- Annyira gyönyörű vagy – motyogja.

Visszahanyatlok mellkasára, ezúttal így már fenekemet fogja meg, és pillanatok alatt át is fordul velem. Szíven hevesen ver. Lábaimat teljesen csípője köré fonom, és még mélyebbre vonom magamban.

Megfogja kezeimet és ujjainkat egybefonva fejem mellé emeli azokat. Ajkaink egymást súrolják, ahogyan bennem mozog. Érzem a beteljesülés kellemességét, ahogyan megfeszülök körülötte, ahogyan érezzük egymást és ekkor pánik árasztja el elmémet.

- Harry, nincs rajtad óvszer – nézek szemeibe.

- Nem tudom abbahagyni – morogja.

- Harry…

Fejemet hátravetem, és átadom magam az euforikus érzésnek, és velem együtt Harry is. Szorosan ölel, megcsókol, és lassan mellém gördül.

- Ez nem volt helyes – motyogom és felállok.

- Hova mész? – oltja fel az egyik éjjeli lámpát, és felül.

- Megmosakszom – felelem és a fürdő felé megyek. – Hajón laksz, nehéz lenne elmennem innen – mutatok rá.

Nem csukom be az ajtót, mert feleslegesnek tartom, tudom, hogy úgy is utánam jön. Ahogyan beállok a zuhany alá, és a hideg vizet magamra is engedem, Harry lép be mögém. Elveszi a zuhanyfejet és magát is benedvesíti. Visszaakasztja a csaptelepre, miközben csókot hagy nyakamba.

- Most haragszol rám? – dünnyögi nyakamba

- Amiért esélyes, hogy teherbe ejtettél? – fordulok vele szembe. – Igen, eléggé.

- Két tökéletes emberből nem születhet rossz.

Felhorkanok, és ismételten hátat fordítok neki.

- Nem fogom azt mondani, hogy sajnálom, arra hiába vársz – nyúl el mellettem és a tusfürdőjét magához veszi.

Lassan lemos először engem, majd leöblít. Semmi erotika nincs már közöttünk, csak a törődés a részéről. Amint tiszta vagyok, elhagyom a kabint és megtörülközöm. Harry szobájában felveszem a bugyim, ám a felsőmet nem, hanem Harry komódjához lépek és abból szerzek meg egy pólót. 

Amint felöltöztem, bebújok az ágyba, ám a takarót magamra húzom. Nem oltom le Harry felém az éjjeli lámpát, csupán lehunyom szemhéjaim és próbálok elaludni még azelőtt, hogy visszaérne.

Ám tervem meghiúsul, amikor is hallom, hogy leoltja a fürdőszobai villanyt. Nem nézek fel, csak fekszem mozdulatlanul, míg ő teljes sötétséget varázsol a szobára, és bemászik mellém. Takaró anyaga alá mászik ő is, majd kezét derekam köré fonja, s teljesen magához von.

- Tudom, hogy nem alszol – motyogja hajamba. – Baba, meddig duzzogsz?  

- Ez nem duzzogás – vetem oda.

- Dehogynem – morogja. – Újra megdugnálak most.

- Gerjedsz arra, ha haragszom rád? – nevetek fel, de még mindig háttal fekszem neki.

- Mondjuk, hogy észt és tiszta gondolkodást dugnék beléd – fordít hirtelen a hátamra. – Elég ebből a kislányos viselkedésből – mordul rám.

- Nem kislányos viselkedés – kérem ki magamnak. – Felelőtlen voltál! Nem érzed a dolgok súlyát?

- Te sem figyelmeztettél időben – könnyedén mondja.

- Mondhatjuk, hogy időben szóltam. Ne hárítsd rám – felnevet hangosan.

- Mintha kamaszok lennénk, komolyan – mondja. – Tudjuk, legalábbis én tudom, mivel jár az, ha lefekszem valakivel.

- Harry – sóhajtok fel. – Minden nőnek ezt mondod?

- Nem, mert te vagy az első, akiben óvszer nélkül voltam.

Megdöbbentenek szavai.

- És ezután sem fogom használni azt a vacakot – undorodva mondja. – És nem szeretném, ha bármiféle gyógyszerrel mérgeznéd magad.

- Mi van? – hitetlenkedve nézek rá. Ezt még ő sem gondolhatja komolyan. – Nem vagy normális. Inkább aludjunk.

- Komolyan gondoltam – csókol nyakamba. – Jó éjszakát baba.

- Neked is – fordulok háttal neki ismételten.

Teljesen hátamnak simul, ujjai hasamra, majd mellemre vándorolnak a póló vékony anyaga alatt. Szóvá akarom tenni neki, de még is magamban tartom véleményem. Lehunyom pilláim, és a gondtalan álmaimba menekülök, ahol magam vagyok, nem pedig egy megjátszott személy. 

csoport: https://www.facebook.com/groups/177281909142492/