2016. április 29., péntek

42. Fejezet*Kedves férfi

Enyhe fejfájás mellett fordulok a másik oldalamra. A tegnapi nap folyamán történtek újra előjönnek a még álmos elmémben, és szinte már is azért könyörgök, hogy mielőbb visszaaludhassak. Kinyújtózom, s érzem, hogy a mellettem lévő hely nem csak üres, de még hideg is. Felpillantok kissé hunyorítva, s látom, hogy Harry valóban nem fekszik mellettem. A takaró anyaga a meztelen testemet még mindig fogva tartja és semmi erőm kimászni alóla, de érdekel, hogy merre is járhat Harry.
A hajamat összefogom egy kusza kontyba, miközben átsétálok a lakosztályon a mogorva, olykor szeleburdi férfi után kutatva. Sehol sem találom. Hallom, ahogyan az ajtó nyílik, és reménykedek benne, hogy ő az, nem pedig egy szobapincér, mert a meztelenségem ellen semmit sem vettem fel az elmúlt percekben. Kilesek a háló ajtaján,  megnyugszom, amikor megpillantom az izzadt férfit.
- Merre jártál? - igyekezek ki hozzá, míg ő egy palack vizet hajt fel a bárpultnál.
A tekintete végigszalad a testemen többször is, közben pedig nagyokat nyel. Megtörli a száját a kézfejével, az üres palackot a szemetesbe hajítja, és pár lépéssel megszünteti a közöttünk lévő távolságot. Csípőmre vezeti hatalmas tenyerét, és közelebb ránt az izzadt testéhez. A haja össze van fogva, a testét pedig melegítő takarja, míg a lábfejeit nike cipőbe bújtatta. Teljesen szokatlan, de el kell ismernem, hogy a sportos outfit is remekül áll neki. 
- Futottam a parkban - mondja végül. - Muszáj volt kiszellőztetnem a fejem, de ha minden futás után ilyen látvány vár, gyorsabban futom a köröket.
- Sajnálom, fürödni indultam, addig nem akartam felöltözni.
- Ne mentegetőzz emiatt. Inkább menjünk - ragadja meg a kezemet, ám megtorpanok, ahogyan a fürdő küszöbét érintik a lábaim. - Mi az?
- Semmi hangulatom egy közös zuhanyozáshoz.
- Lea, ha meg akartalak volna ölni, megtettem volna - mormogja ridegen. - És ne aggódj, a kádra gondoltam.
- Sokkal jobban hangzik, hogy vízbe fojtasz, mintsem csupán a kezeidet használod - vetem oda, mire jelentőség teljesen néz rám, s azonnal befogom a szám.
Elengedi a kezem és figyelem, ahogyan a hatalmas kádhoz lép, majd megengedi a vizet és habfürdőt is enged bele. Még mindig az ajtóban állok, hiszen a tegnapi emlékek tisztán élnek bennem, és a hideg kiráz, amikor csak a kabinra pillantok. Tudom, hogy Harrynek igaza van, hiszen már számtalan lehetősége nyílt arra, hogy végezzen velem, még is egy közös fürdőzésre invitál jelenleg.
Megszabadul a ruháitól, és hanyagul a csempézett padlón hagyja azokat. A haját kiengedi a gumi fogságából, és az is a ruháit követi. Könnyedén mászik be a habok közé, és helyezkedik el. Kipillant rám, s a kezét nyújtja, én pedig mindenféle habozás nélkül lépkedek hozzá, és szállok be mellé. A mellkasának simulok, ahogyan a lábai között elhelyezkedek. Megfogja a kezeimet, egybefonja az ujjainkat, s úgy ölel át.
- Komolyan gondoltad? - töröm meg a közöttünk fellépő csendet.
- Micsodát?
- Hogy feleségül akarsz venni - pillantok rá a vállam felett. Zöld íriszei az enyémébe mélyednek, de a válaszon egy pillanatig sem gondolkozik el.
- Természetesen - bólint. - Nem szoktam ilyen szavakkal csak úgy dobálózni, baba.
- Gondolhatod, hogy kételyek támadnak bennem a tetteid miatt.
- Ne merd felhozni még egyszer a tegnap estét - mormolja, miközben az ujjait végighúzza a zúzódáson. - Nem akarok többet erről beszélni. Amint visszatérünk Palermóba a feleségemmé válsz.
- Nem gondolod, hogy ebbe nekem is bele kellene egyeznem?
- Nem gondolod, hogy túlságosan is sokat ellenkezel velem? - csókol halántékon. - Te is tudod, hogy elválaszthatatlanok vagyunk, Lea. Mi összetartozunk. Igenis, te leszel a feleségem, és a gyerekeim anyja. Nem tudom más nő mellett elképzelni magam, és, hogy őszinte legyek, eszembe sincs.
- Ezt vehetem egy szerelmi vallomásnak, és a döntésednek, hogy kedvesebb leszel hozzám?
- Mindig kedves vagyok hozzád - mosolyát a nyakam bőrén érzem, és csak felsóhajtok nevetve. Hát persze.
- Harry?
- Hm? - csókol bele a nyakamba.
- Ne merült fel még benned, hogy ez idő alatt, mért nem lettem terhes? - megremeg a hangom, de a kérdésemet jogosnak érzem.
- Mire próbálsz kilyukadni?
- Hogy az egyikünkkel probléma lehet. Egyszer se védekeztünk, még sem estem egyszer sem teherbe - mutatok rá a valóságra.
- Minden rendben van velünk, csak a bébi, pontosan tudja, hogy melyik a megfelelő pillanat.
Felnevetek ezen a kijelentésén.
- Este színházba megyünk - vált hirtelen témát.
- Tényleg? - olyan hevesen fordulok meg, hogy a víz kifröccsen a földre elég nagy mennyiségben. Harryt nem zavarja, én pedig az izgatottságommal vagyok elfoglalva. - Mit nézünk? - teljesen szembefordulok vele, és az ölébe ülök.
- Fogalmam sincs, a jegyen rajta van - nevet fel, s a hajamba túr. - Elhiheted, hogy nem az én ötletem volt - hajol közelebb, és az ajkait végighúzza az enyémen. - Tudom, hogy szereted, és én egy kedves férfi vagyok, aki sokféle módon imádja kényeztetni a kedves lányt.
Egész lényem megsemmisül, ahogyan az ajkainkat egybeolvasztja. Forrón csókol, mintha hosszú ideje nem csókolt volna, pedig nem így van. Olyan heves, hogy még engem is meglep, de hagyom magam, s teljesen átadom neki a testem, s a lelkem.

- Az hiszem, hogy most semmi kedvem megmozdulni - nyúlok végig az ágyon.
Egész nap a városban mászkáltunk. Harry beszerzett pár új csizmát és inget, s természetesen az én szekrényem sem maradt ajándék nélkül. Egy remek hangulatú kis étteremben ebédeltünk, aztán tovább jártuk a várost. Felajánlottam, hogy a  főbb nevezetes helyeket megmutatom neki, de közölte, hogy nem igazán éhezik effajta szórakozásra. Ráhagytam, tudván, hogy amit egyszer elhatároz az úgy is lesz.
A vacsorát fürdés után fogyasztottuk el az ágyon ülve, míg valami őrült amerikai showt néztünk. Még mindig nevetek rajta, ahogyan a televízió felé pillantok. Harry még mindig eszik nyugodtan, bár már készülődnünk kellene, ha nem akarjuk lekésni az előadást.
Felállok, a fürdőszobába vonulok, és a sminkemet kezdem elkészíteni. A hajamat enyhén hullámosra kezdem el vasalni, amikor is Harryt pillantom meg a tükörben. Közelebb jön, és mellém állva a fogait kezdi el mosni, de a tekintetét egy pillanatra sem szakítja el tőlem. Lassan, kisebb érintések közepette készülődünk. Amikor a sminkem és a hajam elkészül, elindulok, hogy valami ruhát keressek, de Harry visszahúz, puha csókot csen és már az utamra is enged. Széles mosollyal az arcomon hagyom magára.
A tükör előtt állva igazgatom a ruhámat, amely teljesen rám simul.  A kezem a hasamra csúsztatom, és a saját gondolataim, a kérdésem jut eszembe, amelyet Harrynek tettem fel. Ő hülyeségnek gondolja, de én nem. Úgy érzem, hogy az érzéseim igazak, és valóban tényszerűek is. Ha minden rendben lenne, már valószínű, hogy a gyerekünkkel lennék állapotos. Tudom, eleinte tiltakoztam ez ellen, és még mindig korainak tartom az egészet. Arról nem is beszélve, hogy Harry milyen munkát is folytat. Őrültség lenne az egész. Megrázom a fejem annak a reményében, hogy kiűzőm a rossz gondolatokat a fejemből, s felveszem a magassarkú cipőmet is, és a táskámba dobálom a fontosabb dolgokat, köztük a belépőjegyet is.
- Megfelelek a színházi pornépnek?
Megfordulok Harry hangjának hallatán. Úgy teszek, mintha a pornép kifejezés nem ért volna el hozzám. Tudom, hogy messze nem az ő környezete, és kétségem sincs afelől, hogy a zenés előadások nem szerepelnek a kedvencek listáján. A külseje nem sokban különbözik a hétköznapi viseletétől, de meglepően még is tökéletesnek nevezném egy ilyen estéhez. Elmosolyodok, és közelebb lépve a zakója alját megfogva egy puszit nyomok a szájára.
- Tökéletes.
- Akkor indulhatunk is?
Bólintva fogom meg a táskámat, karolok belé, s hagyjuk el a lakosztályt.
A taxiban Harry már mondja is a férfinek, hogy melyik színházhoz megyünk, így már be is sorol a forgalomba. Harry a kezét s combomra teszi, de felmordul, amikor a telefonja csörögni kezd. Sietve emeli a füléhez és valami köszönésfélét vakkant oda.
- Igen, tudom, később mindent elintézek... - magyarázza sietősen. - Minden rendben lesz, ne aggódj, rendben? Holnap megyünk vissza, ti pedig utána reggel érkeztek. Még nem tudom, de ne aggódj, Gemma, kérlek! Én is őt! - bontja a vonalat, de mire a kérdésemet feltehetném, már újra a fülénél van a készülék. - Hé, Niall, fogllajatok jegyet Gemmáéknak holnap után reggelre a legkorábbi gépre! Igen, kettőt, a szokásos. A többit majd még egyeztetjük, holnap megyünk haza, majd hívlak!
- Kiknek vásárolsz repülő jegyet? - pillantok rá, apró ráncokkal a homlokomon.
- Ez most bonyolult, és kérlek, ne rontsuk el ezt az estét mindenféle jelentéktelen dologgal.




Sziasztok!

Szeretném megköszönni az előző részekhez érkezett megjegyzéseket. Nagyon sokat jelent, hogy leírjátok a történetről a véleményeteket. :) 
Illetve, többször felmerült már az ilyen vélemények között, hogy megkérdeztétek: Ki derül-e, hogy ki erőszakolta meg Leát? Hány részes lesz a blog? és hasonlók.. Nos, reagáltam a megjegyzésekre, de akkor ide kiírom, hogy mindenkihez eljusson a dolog. Igen, természetesen ki fog derülni minden! Semmi szálat nem hagyok elvarratlanul, attól függetlenül, hogy nincs minden fejezetben megemlítve egy adott dolog. Még nem mostanában tervezem ennek a blognak a végét, és, bár nem írok évadokat, talán egyszer fordult velem elő, így évadoktól függetlenül hosszúra tervezem a blogot! Pontosan, hogy a vége mi is lesz, az megvan bennem, de a többi nincs. Én már sokszor kifejtettem a csoportban is, hogy nem írok jegyzetet egyik történetemről sem. Soha nem tervezem el. Amikor eszembe jut egy történet, az első ami megvan, a két fő karakter. Utána jön, hogy milyen városban is játszódjon, és a vége. Hogy boldog vagy szomorú véget írok-e egy történetnek. Nos, a vég ennél a blogomnál is megvan már a fejemben az első leírt betű óta. Amikor egy új fejezetet kezdek el írni bármelyik történetembe, akkor fogalmazódik meg benne, hogy mit is írok. Van, amikor egy olyan dolog villan be, ami eddig fel sem merült bennem. Szóval teljesen az aktuális hangulatomtól, a külső benyomásoktól, és akár egy-egy friss hírtől is a srácok felől .. alakulhat egy rész cselekménye. Szóval, amit ígérhetek nektek; Minden kiderül, és még sok rész várható! 
Remélem nem volt annyira kusza ez a kis írás :))
Remélem, hogy tetszett a rész, és hagytok nyomot! Illetve, iratkozzatok fel, és csatlakozzatok a facebook csoporthoz is ;) LINK

Xx

3 megjegyzés:

  1. Nagyon klassz lett :) Ez a Harry olyan kis szimpatikus, de úgy érzem hogy tartogatsz nekünk még meglepetéseket, és alig várom hogy olvassam őket :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó lett és már alig varom az új részt <3 Annyira szeretem ezt az történetet. Fantasztikus vagy <3<3

    VálaszTörlés
  3. Imádom !! Várom a következő reszt!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.